Vcl.Dm-92

Létrehozva: 2008-07-03, 11:59:58

Utolsó frissítés: 2009-11-09, 20:04:58

Platform: MS-DOS

Típus: vírus

Méret: 457

Dátum: 2002-09-05

Veszélyeztetett operációs rendszer(ek): DOS

Fertőzés

A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.

COM fájlok fertőzése

A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban. Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal. Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni. A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus a fertőzéskor 4 bájtot ír felül víruskóddal a fertőzött programfájlok elején, hogy saját programkódjára irányítsa a vezérlést. A felülírásnak köszönhetően a fertőzött állomány eredeti tartalma nem visszaállítható.

A COM típusú programok mérete - ellentétben az EXE programokéval - meglehetősen korlátozott. Az operációs rendszer - kevés kivételtől eltekintve - nem képes a 64 KB méretet meghaladó COM programok futtatására, így azok a víruspéldányok, amelyeknél a fertőzött fájl mérete meghaladja a 64 KB-ot, soha nem kapnak vezérlést. Ennek megfelelően a COM fertőző vírusok egy része figyel erre és egy megfelelő szűrővel válogatja ki azokat a nagyobb méretű fájlokat, ahol a fertőzött fájl már nem lenne futásképes. Bár az EXE fájlokra nincs ilyen korlát, ennek ellenére sok EXE fertőző vírus szintén csak adott mérethatárig fertőz. Mivel a túlságosan kis méretű fájlok is veszélyesek lehetnek a vírus számára (túlságosan feltűnő lenne a méretnövekedés, illetve a csalifájlokat szeretné a vírus készítője elkerülni), számos vírus csak a programkódjában megadott alsó korlátnál nagyobb méretű fájlokat fertőz.

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus csak a 457 bájtnál nagyobb és a 65000 bájtnál kisebb fájlokat fertőzi.

Előfordulhat, hogy a COM fertőző vírus kifejezetten a COMMAND.COM fertőzésére utazik, illetve épp ellenkezőleg, elkerüli a szem előtt levő, ezért gyors lebukással fenyegető COMMAND.COM fertőzést.

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus elkerüli a COMMAND.COM fájl fertőzését.

A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.

A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.

A víruskészítők már a kezdetektől igyekeztek programjaik elrejtésére. Ennek érdekében a vírusprogramot kódolják, illetve olyan "szolgáltatással" látják el, hogy a kód fertőzésről fertőzésre változzon. Ennek mértéke is változó, és a többalakúság fokának megfelelően megkülönböztetünk polimorf, oligomorf és metamorf kártevőket. Az oligomorf, illetve polimorf kártevőkben alkalmazott kódolásra (és kártevőre) jellemző a beépített dekódoló eljárás (dekriptor) is, mely a legtöbb esetben jól elkülöníthető a víruskód többi részétől.

A vírus programkódja titkosított.

Az aktuális könyvtárban kiszemelt fájlok első 4 bájtját veti össze a vírus kódjával, ez a fertőzésjelző.

EXE fájlok fertőzése

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus csak a 457 bájtnál nagyobb és a 65000 bájtnál kisebb fájlokat fertőzi.

A vírus programkódja titkosított.

Az aktuális könyvtárban kiszemelt fájlok első 4 bájtját veti össze a vírus kódjával, ez a fertőzésjelző.

A fertőzés módszerei

A vírus 2 fájlt fertőz meg egy vezérléshez jutáskor.

A főkönyvtárban keres fertőzhető célpontokat.

Rekurzív módon az alkönyvtárakban is keres fertőzhető célpontokat.

Memória

A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus nem mutat memóriarezidens viselkedést, és direkt fertőzőként, parazita módon, ha lefutott, visszaadja vezérlést a gazdaprogramnak vagy az operációs rendszernek.

Egyebek

A kártékony programok programozói az elkészült kódban üzeneteket, képeket helyezhetnek el, melyeket általában valamilyen formában titkosítanak. A vírusok, programférgek és egyéb kártevők programkódjában sok esetben találunk jellegzetes szövegeket, amelyekben vagy a vírus készítőjének szignóját tisztelhetjük, vagy a vírus működéséhez felhasznált jellemző szövegrészeket (fájl és könyvtárnevek stb.). E szövegek nem mindig ismerhetők fel közvetlenül, többnyire csak a kódolt vírusprogram dekódolásával válnak láthatóvá és olvashatóvá.

A MS-DOS/Vcl.Dm-92 vírus programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek):

=HPi= CMOS Trash