Elnevezések:
A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik.
Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja,
de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven.
Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző
verziója esetén is más és más lehet.
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
|
Avast
|
Win32:VB-JVX
|
|
AVG
|
Dropper.VB.3.AX
|
|
BitDefender
|
Backdoor.Generic.137407
|
|
F-PROT
|
W32/TrojanX.BINK
|
|
Fortinet
|
PossibleThreat
|
|
F-Secure
|
Trojan.Win32.Vaklik.dxz
|
|
Ikarus
|
Backdoor.Win32.Bifrose
|
|
Kaspersky
|
Trojan.Win32.Vaklik.dxz
|
|
McAfee
|
Generic.dx(Trojan)
|
|
NOD32 (ESET)
|
Win32/TrojanDropper.VB.NFZ
|
|
Microsoft
|
Win32/Vaklik.C
|
|
Panda
|
Generic Trojan
|
|
Sophos
|
Mal/Generic-A
|
Telepítés:
A trójai
a saját kódjának telepítése során az alábbi ablako(ka)t jeleníti meg a képernyőn:
|
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
a Windows mappában (alapértelmezés szerint C:\Windows) létrehozza
az alábbi fájlokat:
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
a Windows System mappájában (alapértelmezés szerint C:\Windows\System) létrehozza
a(z)
sservice.exe
nevű fájlt.
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
a Windows System32 mappájában (alapértelmezés szerint C:\Windows\System32) létrehozza
az alábbi fájlokat:
- fservice.exe
- reginv.dll
- winkey.dll
- fservice.exe
- reginv.dll
- winkey.dll
|
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
a C:\Windows\System.ini fájl [boot] szekciójába a(z)
Shell=Explorer.exe C:\WINDOWS\system32\fservice.exe
bejegyzést teszi.
A Win32/TrojanDropper.VB.NFZ trójai
sr
néven hoz létre szervizt.
A létrehozott szerviz a(z)
C:\Windows\System32\drivers\sr.sys
elérési útra hivatkozik.
Az interneten vagy lokális hálózaton terjedő kártevők elsődleges célja,
hogy egy másik számítógépet fertőzzenek meg. A megtámadott számítógép
működésébe, annak operációs rendszerébe általában
úgy épülnek be, hogy az egy esetleges
újraindítást (boot-olást) követően is aktivízálja a kártevő kódját.
Ezt általában úgy érik el, hogy a kártevő kódját tartalmazó fájl(oka)t
hoznak létre vagy meglévő fájl(oka)t módosítanak, illetve beállítanak néhány bejegyzést a rendszerleíró
adatbázisban, ami arra utasítja az induló operációs rendszert, hogy a
frissen elhelyezett kártékony kódot is el kell indítani. Emellett - nem
közvetlenül az újraindítás érdekében - más területeken (könyvtárakban)
is létrehoznak magukból másolatot. Ennek kettős célja van: Egyrészt egy
esetleges vírusirtást követően egy eldugott helyen megmaradhatnak a
fertőzött állományok, másrészt helyi hálózatokban, megosztott
könyvtárakban, peer-to-peer hálózatokban is képes terjedni.
Kihasználhatják továbbá a Windows alapértelmezés szerinti beállítását is,
miszerint egy létrehozott AUTORUN.INF nevű fájllal el lehet érni,
hogy egy meghajtó megnyitásakor is aktivizálódjon a kártékony kód.
