Sillyice.159

Létrehozva: 2008-07-03, 11:50:52

Utolsó frissítés: 2009-11-09, 19:07:03

Platform: MS-DOS

Típus: vírus

Méret: 159

Dátum: 2002-09-05

Veszélyeztetett operációs rendszer(ek): DOS

Fertőzés

A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.

COM fájlok fertőzése

A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban. Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal. Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni. A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.

A MS-DOS/Sillyice.159 vírus a fertőzéskor 3 bájtot ír felül víruskóddal a fertőzött programfájlok elején, hogy saját programkódjára irányítsa a vezérlést. A felülírásnak köszönhetően a fertőzött állomány eredeti tartalma nem visszaállítható.

A MS-DOS/Sillyice.159 vírus a COMMAND.COM fájlt is fertőzi.

A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.

A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.

A fertőzöttség jeleként úgy változtatja meg a vírus a fertőzött fájl dátumát, hogy a dátum utolsó 5 bitje 0 lesz.

EXE fájlok fertőzése

A fertőzöttség jeleként úgy változtatja meg a vírus a fertőzött fájl dátumát, hogy a dátum utolsó 5 bitje 0 lesz.

A fertőzés módszerei

A vírusok és programférgek egy része speciális bejegyzéseket őriz kódjában arra, hogy a megtámadott számítógépek merevlemezén mely könyvtárakban keressenek megfertőzhető fájlokat, illetve mely könyvtárban helyezhetik el a biztos és rendszeres vezérléshez jutás reményében a kártékony program futtatható kódját hordozó programfájlokat.

A MS-DOS/Sillyice.159 vírus az aktuális könyvtár fájljait fertőzi meg.

A vírus 1 fájlt fertőz meg egy vezérléshez jutáskor.

Nem ellenőrzi a fájlméretet a fertőzés előtt, ezért a fertőzött fájl mérete átlépheti a kritikus 65535 bájtos határt.

A csak olvasható (read-only) és rendszer (system) attribútumú fájlokat is képes megfertőzni.

Memória

A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.

A MS-DOS/Sillyice.159 vírus nem mutat memóriarezidens viselkedést, és direkt fertőzőként, parazita módon, ha lefutott, visszaadja vezérlést a gazdaprogramnak vagy az operációs rendszernek.

Egyebek

A kártékony programok programozói az elkészült kódban üzeneteket, képeket helyezhetnek el, melyeket általában valamilyen formában titkosítanak. A vírusok, programférgek és egyéb kártevők programkódjában sok esetben találunk jellegzetes szövegeket, amelyekben vagy a vírus készítőjének szignóját tisztelhetjük, vagy a vírus működéséhez felhasznált jellemző szövegrészeket (fájl és könyvtárnevek stb.). E szövegek nem mindig ismerhetők fel közvetlenül, többnyire csak a kódolt vírusprogram dekódolásával válnak láthatóvá és olvashatóvá.

A MS-DOS/Sillyice.159 vírus programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek):

[159] ICE-9