Elnevezések:A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik. Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja, de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven. Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző verziója esetén is más és más lehet. A XM/Laroux.B macrovirus elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:
Telepítés:Az interneten vagy lokális hálózaton terjedő kártevők elsődleges célja, hogy egy másik számítógépet fertőzzenek meg. A megtámadott számítógép működésébe, annak operációs rendszerébe általában úgy épülnek be, hogy az egy esetleges újraindítást (boot-olást) követően is aktivízálja a kártevő kódját. Ezt általában úgy érik el, hogy a kártevő kódját tartalmazó fájl(oka)t hoznak létre vagy meglévő fájl(oka)t módosítanak, illetve beállítanak néhány bejegyzést a rendszerleíró adatbázisban, ami arra utasítja az induló operációs rendszert, hogy a frissen elhelyezett kártékony kódot is el kell indítani. Emellett - nem közvetlenül az újraindítás érdekében - más területeken (könyvtárakban) is létrehoznak magukból másolatot. Ennek kettős célja van: Egyrészt egy esetleges vírusirtást követően egy eldugott helyen megmaradhatnak a fertőzött állományok, másrészt helyi hálózatokban, megosztott könyvtárakban, peer-to-peer hálózatokban is képes terjedni. Kihasználhatják továbbá a Windows alapértelmezés szerinti beállítását is, miszerint egy létrehozott AUTORUN.INF nevű fájllal el lehet érni, hogy egy meghajtó megnyitásakor is aktivizálódjon a kártékony kód.
MakrókezelésA makróvírusok célja, hogy terjedésük során egy másik dokumentumot megfertőzzenek. Minden olyan adatállomány, mely az adatokon kívül az adatállomány értelmezni képes alkalmazás számára végrehajtható programot tartalmaz makróvírussal megfertőzhető. Természetesen ez csak akkor igaz, ha az alkalmazás számára végrehajtandó utasításkészlet lehetőséget teremt erre. A makróvírusok a terjedésük érdekében a megfertőzött dokumentumban makrókat hoznak létre. Ebben helyezik el a terjedésükhöz szükséges kódot, amit aztán a dokumentumot kezelő alkalmazás (például Microsoft Word, Excel) értelmez és végrehajt.A XM/Laroux.B macrovirus által fertőzött dokumentum tartalmazza az alábbi vírusmakrókat: A fertőzött sablonfájl tartalmazza az alábbi vírusmakrókat: Megjegyzés: Egy állomány dokumentum, illetve sablon voltát NEM a fájl kiterjesztése dönti el. Minden sablon és dokumentum tartalmaz egy típusjelzést (ez egyetlen bit az állományban), ami alapján az alkalmazás eldönti, hogy dokumentumról vagy sablonról van-e szó. A makróvírusok a dokumentrumon, illetve sablonon belül számos különböző területen lehetnek. A vírus készítőjének alapvető célja, hogy minél jobban eldugja a vírus kódját.A XM/Laroux.B macrovirus víruskódja a(z) laroux nevű (általában rejtett) munkalapon található meg. A makróvírusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fertőzött makrókód elinduljon. Erre a makróvírusokat kezelő alkalmazások számos lehetőséget kínálnak.A auto_open automakró segítségével éri el a makróvírus, hogy felhasználói beavatkozás nélkül, automatikusan lefusson és vezérléshez jusson a számítógép felett a víruskód. A XM/Laroux.B macrovirus az Excel Startup mappájában hoz létre egy fertőzött sablonfájlt, amelyet a benne megbújó vírussal együtt az Excel minden indulásakor betölt. A makróvírusok saját rejtőzködésük érdekében gyakran lopakodási technikákat is bevetnek, megnehezítve ezzel a felfedezésüket.A XM/Laroux.B macrovirus víruskódja a táblázatfájlon belül egy rejtett lapon helyezkedik el. A macrovirus csak akkor aktiválódik, ha laroux munkalap nem létezik. A makróvírusok esetenkén több különböző típusú állományt is képesek megfertőzni.A macrovirus XLS kiterjesztésű fájlokat fertőz. |