Alexandr.1951

Létrehozva: 2007-11-23, 13:35:51

Utolsó frissítés: 2009-11-27, 08:47:16

Platform: MS-DOS

Típus: vírus

Méret: 1951

Dátum: 1992-06-03

Veszélyeztetett operációs rendszer(ek): DOS

Elnevezések:

A különböző vírusvédelmek az egyes vírusokat, férgeket eltérő névvel illethetik. Előfordulhat, hogy egy vírusvédelmi rendszer egy adott károkozó program különböző példányait különböző neveken azonosítja, de az is elképzelhető, hogy különböző vírusokat, férgeket illet azonos néven. Az alábbi lista tájékoztató jelleggel mutatja a legelterjedtebb vírusvédelmek elnevezését, mely természetesen még az adott vírusvédelmi rendszer különböző verziója esetén is más és más lehet.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus elnevezései az egyes vírusvédelmek szerint:

vírusvédelem	elnevezés
Avast	Alexander-1951
AVG	Alexander
BitDefender	Eddie.Alexander
e-Trust	Dark Avenger
F-PROT	Alexander.1951
F-Secure	Virus.DOS.Eddie.Alexander
Ikarus	Eddie-2.Alexander
Kaspersky	Virus.DOS.Eddie.Alexander
McAfee	Alex.1951(Virus)

vírusvédelem	elnevezés
Microsoft	DOS/Alexander.1951
NOD32 (ESET)	Alexandr.1951
Norton Antivirus	Alexander.1951
Panda	Eddie.Alexander
Rising Antivirus	Alex1951
Sophos	Alexander-1951
Trend Micro	ALEX-1951
VirusBuster	Dark Avenger

Fertőzés

A vírusok tevékenységének leglényegesebb célja, hogy más programterületeket fertőzzenek meg. Ezek a programterületek lehetnek programfájlok, programkódot tartalmazó szektorok (boot szektor, MBR - master boot record). Egyes vírusok a fertőzést az egyes területeken különböző eljárással végzik. Előfordulhat az is, hogy egyes speciális állományok (például COMMAND.COM) fertőzésére a víruskód külön algoritmust tartalmaz.

COM fájlok fertőzése

A vírusok programkódja mérhető helyet foglal a fájlokban, a bootszektorban, az mbr-ben, illetve a flopi vagy merevlemez szektoraiban. Ez a méret nem mindig egyezik meg a tényleges és látható méretnövekedéssel, mert egyéb hatások is közrejátszanak. Például, ha a vírus felülír saját kódjával kisebb-nagyobb programszakaszokat a fájlban, vagy ha a gazdaprogram "üregeiben" rejti el saját kódját. Előfordulhat az is, hogy a megfertőzött fájlokat a szegmenshatárig tölti fel valamilyen (általában közömbös) tartalommal. Sok esetben a víruskód tényleges mérete helyett csak a lefoglalt szektorok számát lehet megadni. A több célpontot is fertőző kártevőknél gyakori eset, hogy az adott fájltípusok különböző struktúrája miatt a COM és az EXE fertőzésekben levő víruskód mérete más, illetve az mbr-t és bootszektort is fertőző bootvírusok és multitarget vírusok más mérettel jellemezhetők a flopilemez bootszektorában, mint az mbr-ben, vagy éppen a COM és/vagy EXE fájlokban.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus megnöveli a fertőzött fájlok méretét. Ez a méretnövekedés azonban fertőzésenként változhat. A méretnövekedés legkisebb értéke1951 bájt, a legnagyobb értéke pedig 1965 bájt.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus a fertőzéskor 3 bájtot ír felül víruskóddal a fertőzött programfájlok elején, hogy saját programkódjára irányítsa a vezérlést. A felülírásnak köszönhetően a fertőzött állomány eredeti tartalma nem visszaállítható.

A COM típusú programok mérete - ellentétben az EXE programokéval - meglehetősen korlátozott. Az operációs rendszer - kevés kivételtől eltekintve - nem képes a 64 KB méretet meghaladó COM programok futtatására, így azok a víruspéldányok, amelyeknél a fertőzött fájl mérete meghaladja a 64 KB-ot, soha nem kapnak vezérlést. Ennek megfelelően a COM fertőző vírusok egy része figyel erre és egy megfelelő szűrővel válogatja ki azokat a nagyobb méretű fájlokat, ahol a fertőzött fájl már nem lenne futásképes. Bár az EXE fájlokra nincs ilyen korlát, ennek ellenére sok EXE fertőző vírus szintén csak adott mérethatárig fertőz. Mivel a túlságosan kis méretű fájlok is veszélyesek lehetnek a vírus számára (túlságosan feltűnő lenne a méretnövekedés, illetve a csalifájlokat szeretné a vírus készítője elkerülni), számos vírus csak a programkódjában megadott alsó korlátnál nagyobb méretű fájlokat fertőz.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus csak a 2000 bájtnál nagyobb és a 61536 bájtnál kisebb fájlokat fertőzi.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus a COMMAND.COM fájlt is fertőzi.

A víruskód elhelyezése a megfertőzött gazdaprogramban különösen érdekes, mert a vírusmentesítéskor a takarító programnak pontosan tudnia kell, honnan és mekkora részleteket kell kivágnia. Bootvírusok esetén az 512 bájtnál (1 szektor) nagyobb programkódot már csak további szektorokban lehet elrejteni, amelyek megtalálása a víruskód konkrét ismerete nélkül elég nehéz.

A víruskód a fertőzött fájl(ok) végére kerül és a program elején csupán egy ugróutasítást módosít, hogy a gazdaprogram indításakor először a víruskód fusson le, majd visszaugrik az eredeti belépési pontra.

A víruskészítők már a kezdetektől igyekeztek programjaik elrejtésére. Ennek érdekében a vírusprogramot kódolják, illetve olyan "szolgáltatással" látják el, hogy a kód fertőzésről fertőzésre változzon. Ennek mértéke is változó, és a többalakúság fokának megfelelően megkülönböztetünk polimorf, oligomorf és metamorf kártevőket. Az oligomorf, illetve polimorf kártevőkben alkalmazott kódolásra (és kártevőre) jellemző a beépített dekódoló eljárás (dekriptor) is, mely a legtöbb esetben jól elkülöníthető a víruskód többi részétől.

A vírus programkódja titkosított.

A vírus egyik jellemzője a fájl végén található záró bájtok, melyek értéke: vóÉű

EXE fájlok fertőzése

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus csak a 2000 bájtnál nagyobb fájlokat fertőzi.

A vírus programkódja titkosított.

Tevékenységek

Minden vírus, féreg azt csinál, amit akar, illetve amit a programozó beleprogramozott. Egyes vírusok, férgek tevékenységüket (büntető rutinjukat) valamilyen eseményhez, legtöbbször valamilyen időponthoz kötik.

feltétel	minden aktiválódáskor
tevékenység	az alábbi animációt játsza le:

feltétel	16 óra 30 percenként
tevékenység	zenét játszik helyreállítja az eredeti képernyőt, ez csak akkor sikerül neki, ha közben a képernyőt más program nem módosította

A fertőzés módszerei

A memóriába bekerült vírus akkor fertőz, ha megfelelő célpont kerül a látókörébe. A felügyelt megszakítástól és a vírusprogram kódjától függően megkülönböztethetünk olyan vírusokat, melyek a programfájlok futtatásakor fertőznek, mások a fájlok megnyitásakor vagy zárásakor, másolásakor, olvasásakor vagy írásakor, esetleg már a tartalomjegyzék lekérésekor is, és nem ritka eset, amikor ezek kombinációival találkozunk.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus akkor is fertőz, ha csak a fájl valamely attribútumát próbálják meg módosítani.

A fájl és lemezműveletekhez kapcsolódó megszakítások következő funkcióit használja fel a víruskód terjesztésére:

fájl végrehajtása
fájl megnyitása
fájl attribútum lekérdezése vagy módosítása
fájl átnevezése
fájl létrehozása

Memória

A vírusok nagyobbik része rezidens módon bekerül a memóriába, ám vannak, amelyek direkt fertőzőként (parazita módon) programkódjuk lefutása után a vezérlést visszaadják a gazdaprogramnak és eltávoznak a memóriából.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus memóriarezidens.

A memóriába beülő MS-DOS/Alexandr.1951 vírus lecsökkenti a DOS által elérhető memóriát. Ez a csökkenés 3088 bájt.

Egyebek

A kártékony programok programozói az elkészült kódban üzeneteket, képeket helyezhetnek el, melyeket általában valamilyen formában titkosítanak. A vírusok, programférgek és egyéb kártevők programkódjában sok esetben találunk jellegzetes szövegeket, amelyekben vagy a vírus készítőjének szignóját tisztelhetjük, vagy a vírus működéséhez felhasznált jellemző szövegrészeket (fájl és könyvtárnevek stb.). E szövegek nem mindig ismerhetők fel közvetlenül, többnyire csak a kódolt vírusprogram dekódolásával válnak láthatóvá és olvashatóvá.

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek):

ALEX0302

A MS-DOS/Alexandr.1951 vírus programkódjában szereplő, de soha meg nem jelenő szöveg(ek):

\COMMAND.COM